Eddig sose mertem nekilátni az otthon pékárút sütni. Hamburger zsemlével próbálkoztam egyedül, de úgy gondolom az azért picit más, mint a klasszikusok. Hétvégén viszont sikerült rászánnom magam, hogy kipróbáljam magam "pékként"! (Szuper ötlet volt a 35 fokban sütni...) Semmi extrát nem tartalmaz ez a sóskifli : egyszerű liszt, élesztő, só, kelesztés. Nyilván több odafigyeléssel, házi kovásszal, kenyérliszttel egészen más, de így nagyon finom lett.

Hozzávalók 8 sóskiflihez

50 dkg BL 55-ös liszt (egyszerű búzafinomliszt) 

1 zacskó Dr. Oetker instant élesztő

5 dkg olvasztott vaj

1 teáskanál cukor

1 teáskanál só

langyos víz

nagyszemű só a szóráshoz

A lisztet, az élesztőt, az olvasztott langyos (de még folyékony) vajat, a cukrot és sót kb. 1,5 dl langyos vízzel elkeverem és a habverőgép dagasztóvillájával kb. 10 percig dagasztom. Ha szükséges adok még hozzá kevés vizet.

Egy belisztezett deszkán kézzel folytattam a dagasztást, ezt is kb. 5-10 percig. Gordon Ramsay megmutatja hogyan is kell ezt csinálni. :) 

Egy tál alját megszóróm liszttel, beleteszem a tésztát, aminek a tetejét szintén belisztezem. Egy tiszta konyharuhát benedvesítek és lefedem vele a tésztát, majd meleg helyen 1 órán át hagyom kelni.

8 részre osztom a tésztát és kis négyzeteket nyútok belőle, amit csücsöktől csücsökig felgöngyölök és kialakítom a kifli formát. Ebben a formájában további egy óráig hagyom még kelni. Ezidő alatt szépen "meghíznak" a kiflik.

200 fokra előmelegítem a sütőt és egy nagy tűzálló tálba vizet helyezek az aljára, hogy jó gőzös legyen a sütőtér. A tepsit sütőpapírral kibélelem és ráteszem a kifliket. (Akár ezen is hagyhatjuk kelni őket, de 5 cm távolságot hagyjunk köztük.) A kifliket nagyon finoman, vékonyan megkenem langyos vízzel és megszórom a nagyszemű sóval. Ropogósra és világos aranybarnára sütöm őket. Az első 15 percben ne nyitogassuk a sütő ajtaját, hogy ne illanjon el a gőz. Én kb. 20-25 percig sütöttem.

El sem tudjátok képzelni, hogy mennyire imádom a pillecukrot! Ha én hamarabb tudtam volna, hogy ilyen könnyedén és olcsón (!) készíthetek én is, akkor lehet ma már máshol tartana az életem… talán lenne egy pillecukor boltocskám, de ha az nem is, pár kilóval több súlyfelesleg biztos lenne rajtam.

Télen nincs olyan sokféle gyümölcs, amit szeretek. (Alig várom a tavaszt és az eper szezont!) Ilyenkor aszalt gyümölcsökkel, magokkal, csokival dobom fel a kekszeket. A vörösáfonya még gyógyhatással is bír, aminek főleg a hölgyek élvezhetik előnyét.

A kekszek sütéséhez nem szoktam mérleget használni,csak egy jól bevált 2 dl-es bögrét. Nem igazán a súly, hanem inkább az arányok számítanak. Így egyszerűbb is...

Hozzávalók:

1 bögre liszt

egy csipet só

1/2 teáskanál sütőpor 

1/2 tk szódabikarbóna

1/2 tk őrölt fahéj

1 nagy vagy 2 kis tojás

3/4 bögre barna nádcukor

10 dkg vaj

1,5 bögre nagyszemű zabpehely

1 bögre aszalt vörösáfonya

A lisztet, a sütőport, szódabikarbonát, fahéjt átszitálom, hogy csomómentes legyen.

A puha vajat a cukorral 2-3 perc alatt habosra keverem, majd a tojással még ugyan ennyit ideig habosítom. Hozzáadom a lisztkeveréket, majd a zabpelyhet és az áfonyát. Ezekkel alaposan elkeverem. 

Pár órára (min.2 órára) lefedve a hűtőbe teszem.

A sütőt 180 fokra melegítem elő. A tepsit sütőpapírral kibélelem. A tésztát legkönnyebben egy fagyi adagoló kanállal tudom egyforma méretűre készíteni. A kis kupacok között bőségesen hagyok helyet, majd mindegyiket egy lapos aljú pohárral 1cm magasra lapítom szét. Aranybarnára sütöm a kekszeket. Rácson szárítom, így lesz igazán finom omlós, ropogós.

Apukám a családi és baráti körben is híres a lakomáiról. Órákig tartó evés, ivás és beszélgetés zajlik ilyenkor. A családban sem Ő, sem én nem vagyunk gyorsan habzsoló típusok, szeretünk szépen lassan ízlelgetni és megrágni minden egyes falatot. Az étkezések nálunk mindig társasági események... képesek vagyunk például akár egy órán át reggelizni. Ez tapasztalatom szerint mások számára meglehetősen fura,sőt némileg idegesítő szokás, de én imádom.

Egyszóval a pénteki nap is ennek a jegyében telt el, és Apa ismét pazar ebédet hozott össze röpke 4 óra alatt.Nem könnyű kielégíteni a vadász-barátok igényeit, főleg ha az a kérés, hogy kivételesen ne legyen a menüben vadhús. Viszont legyen kapros zúzaleves és kapros túrós lepény. A főfogás legalább nem volt kívánságműsor, így apa a töltött kacsa-pecsenye mellett döntött. Azonban mivel szerinte nem létezhet vadász-lakoma vadhús nélkül, ezért a kacsába csempészte a vadat.

Recept 10 főre:

2 nagy tanyasi kacsa

kb. 50 dkg darált csirke vagy pulykahús

2 db vaddisznónyelv

só és bors

5 fűszer keverék
1-2 nagy tojás

A művelet legbonyolultabb része a kacsa bontása. Ehhez az ételhez a kacsát ki kell csontozni, egyedül csak a combjában és a szárnyában maradhat. Így elveszíti az alakját, de amikor megtöltjük a darált hússal, akkor visszaformázzuk kacsa-alakúra, és úgy varrjuk össze. A csontozást kérhetjük a hentestől is, ha jóban vagyunk vele ( a legtöbb helyen nem csinálják meg), de megpróbálkozhatunk magunk is vele. Sajnos nem értem haza a csontozásra, hogy tudjam dokumentálni, de itt egy kis segítség: http://www.youtube.com/watch?v=txAhZE8erdc .

Ha ez megvan, onnantól egyáltalán nem bonyolult a dolog. A darált húst sózzuk, borsozzuk és fűszerezzük az 5 fűszer keverékkel és belekeverjük a tojást is. A kacsát kívül belül sózzuk, majd egyengessük el rajta a darált húst, a közepére pedig fektessük a főtt nyelvet. 

Mehet is a 140 fokos sütőbe.Ha lassan sütjük, kiolvad a zsírja, amíg a belseje puhára sül. Locsolgassuk meg időközönként a kisülő zsírral, hogy ne száradjon ki. Általában egy 2 kg-os darabot 2 óra 45 percig kell sütni, ha már 2,5 - 3  kg, akkor akár 3 - 3,5 órát is. Az utolsó 30 percre kapcsoljuk fel a sütőt 200 fokra, hogy a bőre szép ropogósra süljön.

Ha elkészült, hagyjuk egy fél órát hűlni és szeletelhetjük is.

Pár trükk amivel a sült gesztenyénk könnyen tisztítható és tökéletes lesz. Így a papírvékony belső, keserű héj is könnyen lejön.

1, Sütés előtt negyed órára áztassuk vízbe a gesztenyét.

2, A sütőt 200 fokra melegítsük elő. Tilos a légkeverés!

3, A gesztenye csücskénél metsszük be egy éles késsel a külső héját két, egymásra merőleges vágással.

4, Tegyük a tepsire és spricceljük meg kevés vízzel.

5, Süssük 25-30 percig.

6, Sütés közben párszor rázogassuk, forgassuk meg a gesztenyéket.

7, Élvezzük az isteni illatot!

8, Várjuk meg amíg picit kihűl és pucolhatjuk is.

9, A belső, hártyaszerű réteget is távolítsuk el, mert az igencsak keserű!

10, Jó étvágyat!

Végre ismét egy "vadas" recept, bevallom, már hiányzott. Az a jó ebben az összeállításban, hogy egy óra alatt tökéletes pecsenyét varázsolhatunk az asztalra, a körettel együtt.

Ha éppen nincs vaddisznó, nyugodtan ki lehet próbálni sima sertésszűzből is.

Hozzávalók 2 főre:

1 db szép nagy, kb 35-40 dkg-os (vaddisznó) szűzpecsenye

1 nagy teáskanál dijoni mustár (gluténmentes)

1 csapott evőkanál "vadak" fűszerkeverék (borókabogyó, kakukkfű, zsálya, mustármag, fokhagyma, szegfűbors, babérlevél, bors)

1 kis fej hagyma

1 evőkanál vaj

3 kis cékla

2 közepes burgonya

egy nagy csipet rozmaring

2 evőkanál balzsamecet (jelenleg nem jó más ecet)

só, bors

A sütőt 200 fokra előmelegítem. A céklát és a burgonyát alaposan megmosom, majd kb. 2x2 cm-es kockákra vágom. Sózom, borsozom, megszórom a rozmaringgal, majd összeforgatom a balzsamecettel és egy löttyintésnyi olíva olajjal. Egy tepsibe öntöm és 40 percig sütöm, közben egyszer átkeverem. A burgonya ennyi idő alatt puha lesz, a cékla pedig pont finom ropogós (de nem nyers) marad.

A húst megmosom és leszárítom. Megkenem a mustárral és megszórom a fűszerkeverékkel, majd hagyom egy fél órát állni, amíg megsülnek a zöldségek.Csak közvetlen a sütés előtt sózom meg!

Egy serpenyőt felforrósítok, beledobok egy evőkanál vajat, majd a hús 2 oldalát 2-2 percig magas láng felett pirítom. Egy kis jénai tálba karikára vágott hagymát szórok, ráhelyezem a húst, majd 20 percig sütöm a 200 fokos sütőben. 

Sütés után, a szeletelés előtt 10-20 percet hagyom állni.

Tálaláskor meglocsolom a kisült szafttal.