Minden húsimádó repes a boldogságtól egy-egy jó vadas fogástól, így őket kívánom megörvendeztetni az alábbi klasszikus vörösboros szarvaspörkölt recepttel. Nem egy ismerősöm idegenkedik a vadhústól ("Jajj, hogy tudod megenni szegény Bambit!"), no, ez a recept nem nekik szól. Akinek nem inge, ne vegye magára. :)
Nem a legegyszerűbb dolog vadhúst szerezni. Egy-két nagyobb piacon lehet azért szerencsére fagyasztottan kapni (pl. a Fővám téri vásárcsarnok alagsorában). Én abban a szerencsés a helyzetben vagyok, hogy édesapám vadász ember, így mindig tele a fagyasztó a legfinomabb húsokkal. Szó se róla, rajongok is a vadhúsért. Ennek az oka, nem csak az, hogy finom, hanem az, hogy biztosan tudom, hogy ( de nem szeretem ezt a szót használni) BIO. Mert a vad nem volt táppal etetve, nem zsíros a húsa, nem génkezelt és "ökogazdaságban", szabad tartásban élt.
Ebben a pörköltben nincs semmi cicoma, letisztult, egyszerű. Mégis az egyik kedvenc receptem!

Hozzávalók (4 főre):

1 kg szarvas lábszár
3 nagy fej vöröshagyma
1 csapott evőkanál édes-nemes pirospaprika
1 teáskanál őrölt köménymag
5 dl vörösbor
só, bors
zsír

A húst kb. 2x2 cm-es kockákra vágom, és alaposan megmosom. A hagymát apróra vágom.
Egy nagy edényben felforrósítok 2 evőkanálnyi zsírt ( én vaddisznó zsírt használtam), és megpirítom benne a hagymát. Beleszórom a húst és addig pirítom - kevergetem, amíg a darabok oldalai meg nem "kérgesedtek", vagyis már nem látszik a nyers húsfelület. Ekkor szóróm meg a paprikával és a köménymaggal és ismét alaposan elkeverem.
Közepesre veszem a lángot. Lefedem és hagyom, hogy a hús levet engedjen. Amikor ez a húslé is felforr, felöntöm a vörösborral és annyi vízzel, ami elfedi a húst. Ekkor sózom és borsozom. Fedő alatt puhára párolom. Ez lehet 1,5 óra, de akár 4 óra is, attól függően, hogy mennyire volt öreg a vad. Minél idősebb az állat, annál nehezebben puhul a húsa.
Főtt burgonyával tálalom.

A mai hideg napon (illetve már a tegnapin) megkívántam a forralt bort, amely örök kedvenc didergős időben. Egyesek (khm...) szerint túlbonyolítom, de szerintem akkor is vaníliásan, aszalt gyümölcsökkel és mandulával a legfinomabb! Jó minőségű bort használjunk, mert ha rossz az alap, az elrontja az egészet...

Hozzávalók:

- 7 dl vörösbor
- 3.5 dl víz
- cukor ízlés szerint
- 2 rúd fahéj
- kb. 15  szem szegfűszeg
- 1 vaníliarúd vagy 3 csomag vaníliás cukor
- 1 szerecsendió virág
- fél citrom és fél narancs héja
- fél marék vegyes aszaltgyümölcs kocka (lehet kandírozott is...nyami!)
- fél marék mandula, mogyoró (nem sózott)

A vizet felforraljuk és egyfajta "infúziót" készítünk a fűszerekből: beledobjuk a fahéjat, szegfűszeget, szerecsendió virágot, vaníliát, citrom és narancshéjat, majd összeforraljuk és lefedve 10-15 percig állni hagyjuk. A bort felmelegítjük (nem forraljuk fel, csak felmelegítjük), hozzáadjuk a cukrot és a gyümölcsöket, magvakat, majd az "infúziót". Pár percig még melegen tartjuk és ihatjuk is. 

Mi is kell hozzá? Az első és legfontosabb, hogy szabad tűzön, bográcsban kell készülnie! A második természetesen a hús, és persze a technológia. A hús lehet vaddisznő, őz, szarvas, a lényeg, hogy comb legyen, ne mócsingos zsíros, de ne is a legszárazabb. Na jó, használhatunk marhát is, belőle pedig a lábszárat. A technológia az, amiben szerintem ez a recept lényegesen különbözik az átlag magyar pörköltjétől.
(Fontos, hogy a tűz lángjába ne érjen a bogrács, mert könnyen odaég az étel. A pirospaprika azért a végén kerül bele, mert ha megég, keserű lesz. Sokan a hagymához adják és felöntik egyből vízzel, ami fazékban megfelelő eljárás, ám bográcsozáskor odaég a szélére és ettől válik keserűvé.)


0.5 kg vöröshagyma apróra vágva
5-5 db paprika és paradicsom szintén apróra vágva
8 gerezd fokhagyma
egy üveg száraz vörösbor
só, bors, kömény,édes-nemes pirospaprika, lestyán, kakukkfű és borókabogyó
zsír