A maracujás tejcsokoládé krém az egyik kedvenc édességem. Az édes csokit a maracuja (nem) kicsit megbolondítja savanykásságával és egzotikus ízével.

Ez a krém tölthető macaronba, eclair fánkba, tortába, de gombócokat formázva belőle trüffelt is készíthetünk (így pl. ideális házi készítésű ajándék lehet édesszájúak számára).

A maracuja (passiógyümölcs) nem egy mindennapi gyümölcs, de biztos beszerzési pont Budapesten a Fővámtéri Vásárcsarnok, de a vidéki LIDL-ökben is rendszeresen látok. Én is ez utóbbi helyen szereztem be. Érdemes kicsit nagyobb mennyiségben beszerezni és a pürét lefagyasztani.

A csoki idális esetben 40 - 50 %-os kakaótartalmú kellene, hogy legyen. A bolti tejcsokik általában 30 % körül vannak, így én fele-fele arányban használok tej- és étcsokit.

Hozzávalók

200 g tejcsoki (40-50 %-os, ha nincs, fele-fele arányban tej - és étcsoki)
20 g maracuja püré (kb. 3 gyümölcsből)
15 g méz
35 g vaj (szobahőmérsékletű)
35 g sűrű tejszín (szobahőmérsékletű)

A maracuja püréhez kivájom a gyümölcs belsejét és egy szitán áttöröm az utolsó cseppig, hogy csak a magok maradjanak.

A pürét a mézzel együtt addig melegítem, amíg a méz teljesen felolvad. Ne legyen forró, mert akkor a gyümölcs veszít ízéből. Bőven elég kézmelegre melegíteni.

A csokit vízgőz felett megolvasztom. Vigyázzunk, hogy ne hevítsük túl, mert akkor "összeugrik". Én ezt úgy kerülöm el, hogy hideg víz fölé teszem a csokit egy fém tálban és így kezdem el csak melegíteni a vizet. Amikor a csoki 60-70 %-a megolvadt, akkor leveszem a tűzről a vízzel együtt és hagyom a maradék kevéske gőz fölött megolvadni.

A csokit és a maracuját összekeverem (ezek nagyjából egy hőmérsékletűek), majd hozzáadom a szobahőmérsékletű vajat és tejszínt. Óvatosan homogén masszává keverem és hűtőben 1-2 órát hűtöm.

Ezekkel az arányokkal elég sűrű ganache-t kapunk. Ha valamit tölteni szeretnénk vele, akkor a következőt ajánlom:  amíg a hűtőben pihen, nézzünk rá 15 percenként és keverjük át. Amikor már kicsit dermet és kb. "nutella" állagú, akkor a megfelelő a sütik megtöltésére.
 Ha kicsit krémesebb végeredményt szeretnénk, pl. tortába való krémnek, akkor kicsit több tejszínt adjunk hozzá (de ne túl sokat!).

Körülbelül 8 évnyi kísérletezés után végre sikerül tökéletesen reprodukálni gyerekkorom kedvencét, a joghurthabot! Számtalan kísérlet után, ennél a kóstolónál elkezdtem ugrálni örömömben.
Már csak a citromos lesz hátra... :)

Hozzávalók 4 pohárnyi joghurthabhoz:

50 dkg eper
10 dkg porcukor
1 rúd vanília
1 evőkanál citromlé
5 lap zselatin
2,5 dl epres joghurt (Cserpes)
3 dl habtejszín (Cserpes)

A lapzselatinokat hideg vízbe áztattam, majd 0,5 dl forró vízben feloldottam.
Az eper harmadát apró kockákra vágtam, a maradékot pedig a porcukorral pürésítettem, és átszűrtem, hogy a magok ne kerüljenk bele.
A tejszínből lágy habot vertem.
Összekevertem a zselatint, az eperpürét, a joghurtot és a tejszínhabot, majd beleszórtam az eper darabokat is.
Pohárkákba töltöttem, majd a hűtőbe rejtettem. Kb. 3-4 óra alatt dermed a megfelelő állagúra.

Ennek a túrós krém-zselének a klasszikus, olasz tejes- tejszínes desszert, a panna cotta az alapja. Akadt itthon fél kiló túró, amit fel kellett használnom, így jött az ötlet, hogy akkor azt is bele keverem. Szerencsére nem kellett csalódnom, bár bevallom, izgultam, hogy így is eléri-e a kívánt állagot.

Hozzávalók:

4 dl tej
4 nagy evőkanál cukor
1 teáskanálnyi vanília kivonat
4 db lapzselatin vagy 25 g étkezési zselatin
2 dl 30%-os habtejszín
0,5 kg túró

A zselatint hideg vízbe áztatom. A tejet a cukorral és a vaníliával együtt forrásig melegítem. Kinyomkodom a zselatin lapokból a vizet és a forró tejbe teszem, majd addig keverem, amíg el nem olvad benne. Ha a zselatin port használjuk, akkor azt simán a forró tejbe keverjük el. Hagyom hűlni, de közben pár percenként megkeverem habverővel.
A tejszínt simán hozzá is önthetjük, de én jobban szeretem habbá verni és így adni a már langyosra hűlt tejes-zselés keverékhez, mert így még könnyedebb lesz. Ez eddig a klasszikus panna cotta.
A túrót egy nagy, sűrű szövésű szitán áttörtem és hozzá kevertem a panna cotta masszát. Tálkákba mertem és a hűtőben 2-3 órán át pihentettem. Ennyi idő alatt szépen megszilárdul.
A legegyszerűbben úgy tudjuk kiborítani, ha a tálkát pár másodpercre meleg vízbe áztatjuk. Így "megolvad" a  krémzselé felszíne és könnyen kicsusszan a tányérra.
Most baracklekvárral tálaltam, mert imádom a túró - barack kombinációt!

Extrém rossz képminőség, viszont a baráti vacsorán nem az ételfotózás volt a fő cél :)

A héten a barátaimnak főztem vacsorát, ahol ez a fogás volt az előétel. Féltem, hogyan fogadják, mert persze van aki a halat nem szereti, van aki a céklát... és a "habosított hal" pedig az extrém kategória határait súrolja. Viszont a "nyami-hangok" és a "tisztára nyalt" tányérok arról tanúskodtak, hogy mindenkinek ízlett.
A pisztrángot vasárnap a Szimpla Piacon szereztem be, a céklát és a kökény szörpöt szintúgy. Ajánlom figyelmetekbe, fantasztikus hely!

A pisztráng mousse, avagy "Pisztimussz" (4 főre):

20 dkg füstölt pisztráng
5 dkg puha vaj
1 dl habtejszín
só, fehér bors, kakukkfű és citromlé

A pisztrángot kifiléztem és a szoba hőmérsékletű vajjal egy botturmix segítségével pürésítettem. Ízesítettem egy csipet sóval és borssal, kakukkfűvel és pár csepp citromlével. A habtejszínt felvertem és óvatosan összeforgattam a pisztráng pürével. Tálalás előtt fél - egy órára ajánlott a hűtőbe tenni.

A kökényszörpös cékla:

2 nagy cékla
2 evőkanál kökényszörp (málnaszörppel is finom)
1 evőkanál citromlé
só

A céklát meghámoztam és nagyon vékony hasábokra vágtam. Kevés olajon megpirítottam, majd hozzáadtam a szörpöt, a citromlevet és bőségesen megsóztam. Egy deci vizet öntöttem alá és 10 perc alatt megpároltam. Akkor jó, ha közepe még épphogy roppan. Kihűlve tálaljuk a "pisztimussz" mellé.

• 1 kg sütőtök
• 15 dkg sárgarépa
• 1 fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 apró, savanykás alma
• 20 dkg burgonya
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 db húsleveskocka (vagy kb 1,5 l gyenge húsleves)
• 2 dl főzőtejszín (min. 20%-os zsírtartalommal!)

• só
• fehérbors
• őrölt szerecsendió
• kakukkfű