Kürtőskalács

Kitaláltam, hogy nekem kürtőskalácsot kell sütnöm... így utólag visszagondolva nem lelkesednék annyira. Ugyanis egyáltalán nem egyszerű dolog: ez művészet! És nekem, aki életében először készített ilyesmit, bizony csak a 7-8-adik lett viszonylag elfogadható - vagyis nem félig nyers, nem égett, nem száraz, stb. Ki kellett kísérleteznem hogyan, milyen vastagon, a parázshoz mennyire közel, milyen gyorsan kell sütni. 3 órán keresztül, türelmesen próbálkoztam, mert nem voltam hajlandó feladni a kísérletezgetést. De megérte, sikerült, és most megoszthatom veletek.

Először is kell kürtőskalács sütő fa, dorong. Célszerű nagyobbat venni, mert könyebben kezelhető. Másodszorra pedig kell faszénparázs, mert afölött sütve az igazi.

Hozzávalók 8-10 darabhoz:

0.5 kg liszt
1 egész tojás
2 tojássárgája
1 dkg friss élesztő
6 púpozott evőkanál porcukor
6 evőkanál olvasztott vaj (nem margarin, hanem jó minőségű VAJ!)
2,5 dl tej
egy csipet só
olvasztott vaj a kenegetéshez (vegyünk összesen 25 dkg-t, az elég lesz)

A tejből kb fél dl-t meglangyosítok egy nagy csipet cukorral, belekeverem az élesztőt, majd meleg helyre téve felfuttatom (kb. 10 perc). 

A lisztet átszitálom, hozzáadom a tojásokat, majd az összes többi hozzávalót és alaposan összegyúrom, majd még pár percig dagasztom. Ezt kézzel, de a robotgép dagasztókarjával is lehet.

Letakarom és meleg helyen kb. fél órát kelesztem. Én egyszerűen kitettem a napra a kerbe. 

Közben a sütő dorongot bezsírozom, hogy a fa beszívja azt. 

Egy markényi tésztát belisztezett nyújtódeszkán ujjnyi vastagra nyújtok, majd kb 1-2 centis csíkokra vágom. Rátekerem a sütőfára és kicsit a deszkára nyomva végigörgettem azon. Bekenem alaposan vajjal és kristálycukorral összekevert vaníliás cukorba alaposan beleforgatom. Ezt sem kell sajnálni róla, mert ettől lesz szép karamellás, csillogó a kalács. 

Ezután a tűzhöz nem túl közel tartva, folyamatosan forgatva, szépen lassan, türlemesen addig sütöm, amíg mindenhol szép csillogó lesz a felszíne. Ha kész, még bekenhetjük vajjal és beleforgathajuk apróra vágott cukros mandulába, kókuszba. 

A régi időkben a tésztába kevertek még őrölt ánizst, gyömbért is. Tehetünk bele reszelt szárított, őrölt citrom-narancs héjat, egyszóval az ízesítésnek csak a képzeletünk szabhat határt.